| Református történelem |
|
Az uzoni egyházi gyökereket a XIV. században kell keresnünk, amikor az 1332-1335-ös pápai tizedjegyzékek szerint önálló plébániatemploma van, papja István (Stephanus sacerdos de Vuzunt) pedig adót fizet a pápának. Uzon lakói ekkor még a római katolikus vallást gyakorolják, azonban a XVI.század második felében-valószínű a brassói Honterus tanainak köszönhetően reformátussá válnak. Első református lelkipásztora Hilibi Nagy László, akit néhány szerző László archidiakónussal azonosít, és aki egyházi főhatóságot is gyakorolt ebben az időben.
Biztos adatok birtokában azonban csak 1648-tól vagyunk. A legrégebbi jegyzőkönyv (Annotamenta Liber Ecclesiae Uzoniensis), szerzője Sáfár János 1648-1658 között töltötte be a lelkipásztori tisztséget Uzonban. Neki köszönhetően maradt ránk a jegyzőkönyv utolsó oldalán az uzoni lelkipásztorok és az iskolában szolgáló tanítómesterek névsora. Báthori Gábor fejedelemsége alatt, 1612.szept.13-án a Géczi András által vezetett brassói szászok betörtek Székelyföldre, az uzoni templomkastélyt bevették és iszonyú rablást vittek végbe. 1704-ben a kuruc és labanc villongások közepette tűzvész pusztít a faluban, ezúttal a templom is áldozatául esik. 1706-ban a Rákóczi-féle felkelés idején Csáki András kurucai elől a brassói német parancsnok katonái a vártemplomban keresnek menedéket, a templomból kihordott padokkal torlaszoljak el a bejáratot és magukat étlen-szomjan 48 órán át oltalmazták a kurucok támadásától. 1710 és 1740 között, Lisznyai Intze István lelkipásztorsága idején folyamatos sorscsapások érik az uzoni gyülekezetet. 1717-ben pestis dúl a faluban és a lakosság fele elpusztul. A krónikás siralmas énekben emlékezik meg erről az eseményről melynek címe:”Trenodia Hungarica Uzonról .” 1738-ban földrengés rázza meg a falut akkora erővel, hogy a harangok is megszólalnak. A földrengés nyomán leomlik a templomtorony, azonban a század közepéig sikerül újraépíteni a lelkes adományozók révén. A Mária Terézia féle székely határőrszervezet létrehozása idején 1764-ben a sepsiszéki falvakat Uzonban eskették fel a Habsburg ház iránti hűségre. 1802-es földrengés nagyon megrongálta a templomot és a tornyot. Részben mind a kettőt le kellett bontani. A ma is látható templom 1829-re készült el, a jelenlegi torony (28 m magas) 1842-44 között épült, hagymasisakos barokk tető fedi. Az 1848-49-es magyar szabadságharc helyi eseményei idején Uzonban volt az első komoly osztrákellenes megmozdulás, az akkori lelkipásztor Sükösd Sámuel (1848-1849) mártír-halált halt a tömösi-vámnál, akinek emlékét, valamint a többi uzoni szabadságharcosét az 1991-ben elhelyezet márványtábla őrzi a templom falán. A feljegyzések szerint a betörő orosz katonák ebben az évben a falut felégették, és mindenéből kirabolták. 1857 emlékezetes év marad az egyházközség történetében, hiszen Tatrangi Sándor és neje Benke Juliánna 10.000 forintos végrendeletet hagyományozott az egyházközségre, iskolaalapítás céljából. Ettől az évtől kezdve az egyház története szorosan egybefonódik az iskola történetével, az uzoni gyülekezet derekas munkát vállalva a népoktatás ügyében. Az iskolaalapító Tatrangi Sándor (1797-1875) síremléke a helybeli temetőkertben van. 1880. január 10-én hivatalosan megalakul az “Uzoni Dalárda”. Az első világháború alatt az egyházközség pénzzel segíti a fronton megsebesült katonák lelki-gondozásának munkáját. Azonban Uzon sem mentesül a világháború pusztításaitól, így 1916-ban a román katonáknak a falun való átvonulása nyomán elpusztult a templom orgonája, amelyet csak nehéz áldozatok során sikerült újraépíttetni az 1925-ös évben. Az első-valamint a második világháborúban elesett uzoni katonák emlékét a parkban elhelyezett emlékmű őrzi. Az 1920. június 4-én a Versailles-i Trianon kastélyban megkötött békeszerződés rányomta bélyegét a XX. század egyházi életére is. Ekkor kezdődik el az egyházi ingatlanok kisajátításának, valamint az uzoni református iskola államosításának folyamata. 1948-ra teljes méretékben államosítják az iskola épületét. Ugyanebben az időben azonban az egyházközség jeles eseményekkel is büszkélkedhetett, hiszen 1928. jan. 15-én alakult meg az Uzoni Nőszövetség. 1940-ben újabb földrengés rázta meg a templomot, amely során a templom épülete annyira megrongálódott, hogy nem tudtak istentiszteletet tartani benne. Állami segítséggel 1942-ben javították ki. Az 1977 március 4-i földrengés megrongálta a templomot, de főleg a tornyot. Ebben az évben kijavították a tornyot és 1978-ban kívülről-belülről megújították a templomot. Az uzoni református egyházközség történetében jelentős helyet foglalt el Nagyobb Péter, aki 1949-1959 között volt Uzon lelkipásztora. Sajnálatos módon azonban 1959-ben a kommunizmus ateista indulatainak és a kollektivizálás erőszakos megnyilvánulásának esett áldozatul. Három és fél évig több erdélyi lelkésztársával együtt a marosvásárhelyi, majd a szamosújvári börtön foglya volt. 1959-1992 között Szabó József szolgált a gyülekezetben, az ő idejében, 1980-ban megünneplik az uzoni dalárda fennállásának 100. évfordulóját és ugyanebben az évben állítják fel a temető bejáratához a csernátoni Hasszmann-testvérek által faragott székelykaput. Az 1986 augusztus 31-i földrengés a templomot rongálta meg jobban. 1986-ban és 1987-ben a tornyot és a templomot is kijavították. Az 1990 május 30-31-i földrengés okozta károkat még ebben az évben kijavították és javítási munkálatokat végeztek a lelkipásztori lakáson is. 1993 aug. 2-tól Zsold Béla szolgált a gyülekezetben, aki testvéri kapcsolatokat alakít ki a Mende-i, valamint a hollandiai Onde Tonge-i gyülekezettel. 1996-ban a honfoglalás ezerszázadik évfordulóján a millecen-tenárium emlékére emlékkövet helyeznek el a templomkertben, Erdély címerével. 1997 szept.14-én befejezik és felavatják a hollandiai támogatással épült új Gyülekezeti házat, majd 2000 november 19-én magyarságunk ezeréves államisága s a keresztyénség felvételének kétezredik évfordulóján milleniumi rendezvényeket tartanak, amely alkalomból Szent-István monogramos emlékkövet állítanak ugyancsak a templomkertben. 2003 jan.3-tól Ungvári Barna-András az uzoni gyülekezet lelkipásztora. 2003-ban, 2006-ban és 2007-ben a Parókia régi (1826-ban épült) részét javítják ki. 2004-ben a hollandiai testvérgyülekezet segítségével az 1992 óta elromlott orgonát újítják fel teljesen és 2005-ben a templomot javítják ki kívülről. 2005-ben testvéri kapcsolat jön létre a Miskolc-diósgyőri gyülekezettel. |
[Füle Lajos]